10 évvel az AK-47 bemutatása után az Egyesült Államok hadseregei az M1 karabély sikerei ellenére még javában az öntöltő puskákkal és géppisztolyokkal voltak felszerelve, amikor is az Armalite tervezője Eugene Stoner megtervezte az AR-15-öt. Ez egy igen könnyű, akkoriban csúcsmodern polimer alkatrészekkel szerelt karabély volt. Műszaki megoldásai a szintén Stoner által korábban tervezett AR-10-es, 7,62x51 mm-es lőszert tüzelő öntöltő puskával megegyezőek. A cél egy olyan karabély kifejlesztése volt, amely könnyű, a géppisztolyoknál nagyobb tűzerejű és olcsón gyártható. A Fairchild leányvállalataként működő Armalite 1959-ben az AR-15 jogait eladta a Coltnak.
Armalite/Colt Ar-15
Az M16-os és a Vietnami háború egy és ugyanaz, hiszen ekkor vált ez a fegyver igazi ikonná, köszönhetően Hollywoodnak, és nem éppen az állandóan elakadó M16-osokat elhajigáló amerikai katonáknak. Az AR-15-ös rendszeresítése mellett legfőképpen az szólt, hogy az Dél-Vietnamba eljuttatott 10 db mintapéldányról az a jelentés érkezett, hogy puha célok ellen igen súlyos, roncsoló, de legtöbbször nem halálos sebet ejt. Először azt gondolták, hogy ez az igen alacsony 1/14”-es huzagolás miatt van, ám valójában 5,56x45-ös lövedék súlypontja okozza a becsapódás utáni „imbolygást”, ami óriási szövetromboló hatással bír. A tábornokoknak ez igen megtetszett, hiszen egy halott bajtárson átlép a katona, a sebesültet viszont ki kell vonja a harcból, ami legalább 2-3 ellenséges katonát lefoglal. Az M16-os lövedékének roncsoló hatása igen nagy valószínűséggel meg is nyomorítja az áldozatát, tovább terhelve ezzel a hátországot. A Vörös Hadsereg létszámának árnyékában a fegyver rendszeresítése kiváló döntésnek hangzott az AGILE-terv döntéshozói számára.
M16A1, M16A2, M4A1, M16A4
Az M16 Vietnamban betöltött szerepéről nem kell senkinek mesélnem, aki kicsit is jártas a hadtörténelemben, ugorjunk is a cikk témájához, az airsoftosok körében igen kedvelt M4-es karabélyhoz. A M16-ossal az alkatrészek 80%-a kompatibilis, így nem sikerült minden közismert hibát kiküszöbölni, viszont 35 év szolgálat után, 1994-ben eljutottak egy már valóban pontos és ergonomikus karabélyhoz, amit a Amerikai Tengerészgyalogság olyan mértékben rendszeresített, hogy alezredes rendokozatig minden tengerészgyalogosnak viselnie kellett hűen a mottóhoz: „Minden tengerészgyalogos lövész” („Every marine is a rifleman”).
Colt M4 MWS Irakban
A modern hadviselés szabályainak megfelelően az M4-es személyre szabható, szereléksinekkel, gyorsan cserélhető előaggyal és tussal ellátott fegyver, vagyis a modern terminológiának megfelelően fegyverrendszer, hiszen a rászerelhető gránátvetők, sörétes szerelékek, célzóberendezések és egyéb taktikai kiegészítők miatt már nem csak egy fegyverről beszélünk.
M4 MWS (moduláris fegyverrendszer)
Az M4 airsoftban a legtöbb változatban gyártott replika, megtalálhatóak a legolcsóbb rugós kiviteltől a teljesen élethű hüvelyt kivető változatokig szintem minden kivitelben és árkategóriában. A v.2-es gearbox működteti az összes változatot, ami nem a legjobban sikerült hajtómű, de kis odafigyeléssel és ügyességgel megfelelő üzembiztonságot és élettartamot lehet elérni.
Egy igen tipikus M4 replika a Dboystól
Mindent összegezve az M4-es igen fontos kelléke az airsoft „csatatereknek”, ha amerikai katonák bőrébe kívánunk bújni.
-NT-
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.