Sajnos még tapasztalt airsoftosok sem tudnak igazán különbséget tenni a különböző fegyvertípusok között. Az airsoftban néhány kivétellel minden játékos egyéni lőfegyverrel, ezen belül nagyrészt vállfegyverrel küzd, melyek a címben említett fegyverek replikái.

Népszerű airsoft replikák (Fent: FN SCAR Heavy, HK416, lent: G36, AKM szemlyre szabva, mely a szerző sajátja, M4, MP5, AK-47)
Az osztályozás igen egyszerű, a tüzelt lőszer típusa határozza meg a fegyver, vagy a mi esetünkben a replika hovatartozását. Az airsoftban minden replika 6 mm-es gömblövedéket tüzel, ám a realizmus érdekében minden játékos stílusához és személyes preferenciáihoz mérten választ magának egy küllemben megfelelőt.
Az első valódi géppisztoly a Hugo Smeisser által 1916-ban tervezett MP18, ami kis méretének köszönhetően lehetővé tette célzott lövések leadását automata tüzelés közben. Erre mindaddig nem volt lehetőség valamilyen állvány igénybevétele nélkül.

MP18 Smeisser
A mai modern géppisztolyokat leginkább olyan helyeken alkalmazzák, ahol a tűzharc nem teljes lőtávon zajlik, hanem úgynevezett fegyveres közelharcban (CQB, Close Quarters Battle). Különleges alakulatok előszeretettel használják hangtompítóval kombinálva, mivel hangsebesség alatti lövedéke a lövéseket jóval halkabban adja le, mint a gépkarabélyok. A géppisztolyok érdekessége még, hogy lehetnek maroklőfegyverek és vállfegyverek is. Betolható, illetve behajtható válltámasszal választhatunk a két működtetési mód között a szituációtól függően. A géppisztolyok kivétel nélkül pisztolylőszert tüzelnek.

UZI
Magyar vonatkozásban megemlítendő a Király-géppisztoly, mely az MP40-nél nagyobb ereje, gyorsabb tárazhatósága miatt került a Királyi Honvédségnél alkalmazásra. Angoltusás kialakítása frontszolgálatban és ejtőernyős alakulatoknál nem tette alkalmassá, viszont rendfenntartó alakulatoknál igen nagy népszerűségnek örvendett kis súlya és pontossága miatt.

Honvédek a Király-géppisztollyal
Az airsoftban leginkább az MP5 replikák elterjedtek, de megtalálhatóak az UZI, PPSh-41, MAC-10, MP40 és sok más fegyver replikái is.
Ebből a fegyverosztályból az elsőt az orosz Fjodorov alkotta 1916-ban. Érdekessége, hogy az 1904-1905-ös Orosz-Japán háborúban vonatszerelvényszám zsákmányolt Arisaka 6,5x50-es lőszert tüzelte, ami a japán katonák kisebb termete miatt jóval gyengébb töltésű volt, így a jóval nagyobb termetű orosz katonák könnyedén és pontosan használták automata tüzelésre is. Zárójelben itt jegyezném meg az airsoft-trollok kedvéért, hogy a behajtható válltámasszal épített karabélyok kizárólag szállítási okok miatt ilyen kiképzésűek, az élessel nem lehet célzott lövéseket leadni behajtott válltámasszal.

Fjodorov-gépkarabély
Visszatérve a történetre a Fjodorov-gépkarabély a cári bürokrácia és a kommunista hatalomátvétel miatt nem terjedt el, így igazából ezt a kategóriát a német Sturmgewehr 44-től jegyzi a hadtörténelem. A napvilágot még MP43 néven látta meg, mivel a gépkarabély fogalma ekkor még a katonai bürokráciában nem létezett. Későbbi neve, a „Sturmgewehr”, azaz „vihar (támadó) fegyver” a náci propaganda szüleménye, gyári jelölése egyszerűen Maschinenkarabiner (MKb), azaz gépkarabély. A géppisztolyok, a karabélyok és a géppuskák egyes tulajdonságainak ötvözése révén jött létre, hiszen géppisztolyszerűen csak egy ember kellett a működtetéséhez állvány nélkül, karabély méretű volt, és a géppuskák tűzgyorsaságát hordozta magában. Mint minden gépkarabély, ez is úgynevezett köztes lőszert tüzel, amely legtöbbször egy lerövidített puskalőszer. Ez miatt az egyes gépkarabély-lövedékek tűzereje kisebb mint a teljes lőszert tüzelő ismétlőpuskáké. Ezt azonban tűzgyorsasággal kompenzálja, igen nagy sikerrel.

Stg44
A kategória két igazi ikonja azonban az AK és az AR-15 (közismertebb nevén M4) család. Ez az ellentét megosztja a világot ugyanúgy, mint az airsoftosokat. Kevés olyan átlagos (tehát nem replika-halmozó) airsoftos van, akinek mindkét fegyverből lenne az arzenáljában. Ezekről bővebben külön cikkekben olvashat a kedves látogató.

AK-47

Elsőként itt is az első géppuskát említeném meg, amit az amerikai Richard Jordan Gatling alkotott megy az 1860-as években. Ez több puska összeépítéséből, a tüzelés és újratöltés körfolyamatba szerkesztésével jött létre és karos működtetésű volt. Ugyan az Amerikai polgárháborúban rendszeresítették, a mai elterjedt géppuskák őse mégis a szintén amerikai Hiram Stevens Maxim által 1887-ben bemutatott Maxim-géppuska, amely a csőhátrasiklás energiáját használta fel az újratöltésre.

Maxim-géppuska
Az airsoftban néhány kivétellel a könnyű géppuskákat használjuk, mivel minden ennél nagyobb fegyver alkalmatlan volna az egy játékos általi üzemeltetésre. Sok karabélylőszert tüzelő, egyes lövésre nem alkalmas fegyvert is géppuskának neveznek, ám ezek általános gyűjtőneve a támogatófegyver, mivel a tüzelt lőszer alapján gépkarabélyok lennének, ám csövük általában hosszabb és nehezebb, valamit a klasszikus értelemben vett géppuskák szerepét töltik be.
Magas ára, nagy tömege és a játékok jellege miatt nincs jelen az airsoftban akkora arányban, mint a valódi hadseregeknél. A legelterjedtebb típus az M249 SAW (Squad Automatic Weapon).

M249 SAW
-NT-
Hobbilövész csapat